Üdvözöllek a Magyar Született detektívek cikkek és
interjúk aloldalán.
Itt fordított és saját írású cikkeket, valamint interjúkat olvashatsz a
sorozatról, és annak szereplőiről.
Sztárinterjú Hegyi
Barbarával
Forrás: NoSalty
2011. 12. 04.
Veres Mari
Hegyi
Barbara Jászai-díjas színésznő, 1996 óta a Vígszínház tagja. Jelenleg kilenc
darabban játszik, film- és tévészerepeit felsorolni is nehéz, kedvelt
szinkronszínész. Beszélgetésünk apropója egy újabb debütálás, ám ezúttal más
a szerepkör, más a helyszín. Megjelent ugyanis Abraka Babra - Monológok a
konyhámból című szakácskönyve.
Egy szeretettel teli, derűt, az étkezés örömét sugárzó könyv láttán
sejthető, hogy nem futó kaland az életedben a főzés. Valóban így van? Hegyi Barbara: Nagyon régi szerelem. Éppen ezért gondoltam arra,
fontos, hogy megmaradjanak a receptek, ahhoz viszont le kell írni őket. Nem
vagyok grafomán, a kollégákkal is fejben főzünk, megbeszéljük, ki, mit,
hogyan csinál. De izgatott a dolog. Sandra, a nagyobbik lányom, kiötlött
szülinapomra egy blogot, Áfonya és Ribizli volt a címe - két kutyánk után,
ám nem voltam aktív blogoló. Tovább törtem a fejem, hogy mégis valahogyan
átörökítsem a recepteket. "Anyám meggylevese utánozhatatlan" vagy "vajon
hogy csinálhatta nagymama a paradicsomos káposztát" - ismerősen hangzanak
ezek a mondatok, és azt jelzik, valamit elmulasztottunk. Mert addig kell
elkészíteni a "mi receptünket", amíg a titkok tudói velünk vannak. A
lányaimnak, Rozinak és Sandrának szeretném átadni, rájuk hagyományozni ezt a
felhalmozott tudást.
Zorán mamája nagyon idős, sajnos őt már nem tudjuk kikérdezni. Arra
jutottam, az ételtörténeteken keresztül meg tudom mutatni, hogyan éltünk,
gondolkodtunk, milyen dolgok vettek körül minket. Mindez fontos, hogy
megmaradjon az emlékezetben. Ételtörténeteink is részei élettörténetünknek.
Milyen típusú konyha a
tiéd?
Hegyi Barbara: Keverék, divatosan fogalmazva fúziós, a lényeg, hogy
izgalmas legyen. Persze, tisztában vagyok vele, hogy a bazsalikom, az olíva
a mediterrán konyhának adja a jellegzetességét, a kaffir lime-levél a
távol-keleti "hírnök", de nálam akár a magyar kolbásszal is mindez
összetalálkozhat, csak gondolkodni, kavargatni és kóstolgatni kell, amíg az
ízek egymáshoz simulnak.
A családikon kívül
vannak saját, kikísérletezett receptjeid?
Hegyi Barbara: A családi recepteket is átdolgoztam, a saját képemre
formáltam, a különféle fogyókúrák - az ajurvédikus, a vegetáriánus - is
alakították az étrendet, elemei valamilyen formában beépültek, hozzáadtak az
alapkészlethez. Most a lúgosító étkezés minimálprogramjában próbálom keresni
az örömöt - mert az a lényeg. De sikerül! Kölesgolyó mustárral - ez nem
hangzik túl izgalmasan, mégis az, mert van egy tubusos magyar mustár, ami
verhetetlen! És hogyan akadtam rá? Az Augusztus Oklahomában című darabban
húst eszünk, és hogy történjék valami, a kellékes lány csípős mustárt
szerzett hozzá - az valami isteni. Azóta tízesével veszem.
Egyedül szeretsz főzni?
Zavar, ha a család segít, esetleg csak ott lábatlankodik körülötted?
Hegyi Barbara: Is-is. Szerencsére nagy a konyhánk, nemrég bővítettük ki,
az addig használt Karancs tűzhelyet indukciósra cseréltük. Még mindig
elámulok, mi mindent tud, és hálát adok a sorsnak, hogy azon főzhetek. A
másik favorit az óriás, kőből készült mosogató, amibe minden edény belefér.
Az ötletet Toscanából hoztam, ahol nyaraltunk, ott nem is mosogató, hanem
egy kőkád volt.
Visszatérve a kérdésre, ritkán főzök egyedül, és miután a kert, a terasz, a
konyha és az ebédlő egységet alkot, van helyem, terem, nem zavar, ha többen
jelen vannak. Szeretek főzni, nekem ez passzió, öröm és sikerélmény - kivéve
egy elfuserált hajdinakását, ami lábasostól repült.
Mi az ars poeticád a
konyhában?
Hegyi Barbara: Lenne ilyen? Nem fogalmaztam még meg. Esetleg azért
sportolok, hogy ehessek? Ami biztos, és talán a legfontosabb, hogy boldogan
főzök, boldogan eszem, de a szakmámat is szeretem, és az fegyelmez, segít a
helyes arányok betartásában.
Melyik három
NoSalty-receptet kedveled?
Hegyi Barbara: Nehéz dönteni, de legyen a narancsos mézes-mázas
csirkeszárnyak, a fügés őszi saláta és a fenyőmaggal grillezett kecskesajt
dióolajos salátával. Ha lehet, választanék még egy édességet is, a
formabontó túró Rudit, mert nálunk most indul a "csoki-nagyüzem". Imádom a
csokoládét és imádom a karácsonyt, és az ünnepváráshoz a családunkban
hagyományosan hozzátartozik a csokifőzés, bonbonkészítés. Napokig tart,
úszik minden a csokiban, jönnek a barátok, akik kezet mosnak, kötényt
kapnak, kezdhetik is a munkát. Ez egy olyan alkalom, amikor lehet
beszélgetni, jól érezzük magunkat - együtt vagyunk. A csoki nálunk a PIN
kód, a hívó szó. Az elkészült 3800 darab bonbon mindegyike a szeretet követe
lesz a barátok, ismerősök, kollégák ünnepi asztalán.
Werkfilm:
Abraka Babra - Monológok
a konyhámból című szakácskönyve a Park Kiadó gondozásában jelent meg.
A könyv adatai
Hegyi
Barbara: ABRAKA BABRA - Monológok a konyhámból Kiadó: Park Könyvkiadó Kft. Oldalszám: 300 oldal Megjelenés: 2011 Kötés: Keménytáblás ISBN: 9789635308712 Megrendelhető: Bookline | Libri |
Líra
A sors kegyeltje vagyok,
mert már gyerekkoromban csodálatos emberek vettek körül, akiktől mindent
megkaptam: szeretetet, kultúrát, jó nevelést. Irányt mutattak nekem akkor,
és ma is az ő lépteik nyomán járok - többnyire tudva, olykor öntudatlanul.
Népes, sokágú családból származom, sokféle kultúrából lettünk összegyúrva,
tele vagyunk unokatestvérekkel, nagynéninkkel és nagybácsikkal. Rengeteget
tanultam tőlük, elleshettem szemléletüket, gesztusaikat, technikáikat. A
fiatalabb generációra hagyományozott tudásukat, tapasztalataikat igyekszem
megőrizi. A gasztronómia területén pedig továbbörökíteni a nálam
fiatalabbaknak. Valójában ebből a vágyból született meg a könyv: továbbadni
több nemzedék hagyományát, amihez hozzáteszem a magamét is. A generációkon
át továbbadott receptek óhatatlanul átalakulnak. Hatalmas örömömet lelem a
főzésben, leginkább azért, mert imádok enni. Jókat és jól enni. Azt
gondolom, hogy muszáj beszélgetnünk egymással. Asztal mellett ülve sokkal
könnyebb, mint bárhol máshol. A közös evés felér egy oldással. Hiszen ott
van mód nevetni, van mód megbékélni. És nem lehet elfelejteni, hogy mindez
mit idéz elő. Mit idéz elő a szájban, a fejben, a gyomorban, és mit a
lélekben. Ehhez szeretnék segítséget nyújtani a könyvemmel, a receptjeimmel.
Receptjeim természetesen nem kőbe vésett utasítások. Sőt! Kifejezetten
bízatnám az olvasót, hogy a saját ízlése, tetszése szerint itt-ott térjen el
a leírtaktól, kísérletezzen bátran! Kívánom, hogy az olvasás, a főzés és az
ételek elfogyasztása szerezzen annyi örömöt, mint amennyi örömöt nekem
szereztek, amíg kikísérleteztem, megfőztem, leírtuk és megettük őket. Jó
mulatság, női munka volt...